Útmutató
Hogyan tanuljuk meg a szorzótáblát
A szorzótábla megtanulása kevésbé múlik az okosságon, mint három egyszerű dolgon: egy barátságos sorrenden, egy kis gyakorláson a legtöbb napon, és azon, hogy a nehéz feladatok addig jönnek vissza, amíg meg nem maradnak. Íme egy működő terv, lépésről lépésre.
1. Előbb megérteni, aztán megjegyezni
A szorzótábla csoportokban számolás. A 3 × 4 három csoport, mindegyikben négy, vagy három sor, soronként négy pötty: összesen tizenkét pötty. Mielőtt bármit fejből tanulnánk, érdemes néhány feladatot valódi tárgyakból kirakni: gombokat sorokba, érméket kupacokba, pöttyöket papírra. Aki látta, hogy a 3 × 4 egy tizenkét pöttyből álló téglalap, az mindig újra ki tudja számolni, és egy kiszámolható eredményt sokkal könnyebb megjegyezni.
Ugyanez a kép mutatja meg az egész tábla leghasznosabb gondolatát: fordítsuk a téglalapot az oldalára, és a 3 sor, soronként 4-ből 4 sor lesz, soronként 3. Ugyanaz a tizenkét pötty. Tehát 3 × 4 = 4 × 3, és minden megtanult feladat valójában kettő.
2. Barátságos sorrendben tanulni
1-től 12-ig sorban haladni a lassú út, mert a nehéz táblák (6, 7 és 8) a könnyűek (10, 11) előtt jönnek. Egy jobb sorrend a legvilágosabb mintájú táblákkal kezd, és minden új tábla az előzőekre támaszkodik.
| Sorrend | Táblák | Miért ekkor |
|---|---|---|
| Először | ×1, ×2, ×10, ×5 | A legvilágosabb minták: nem változik, kétszerezés, nulla a végén, 5-re vagy 0-ra végződik. |
| Aztán | ×3, ×4 | A hármasoknak ritmusa van; a négyesek a kettesek kétszeresei. |
| Majd | ×11, ×9 | Ismétlődő számjegyek; az ujjas trükk és a „tízszer, egy nélkül”. |
| Ezután | ×6, ×8, ×12 | Öt csoport meg még egy; háromszor kétszerezés; tíz meg kettő. |
| Végül | ×7 | Mostanra a 7 × 7 kivételével minden hetes ismerős egy másik táblából. |
A ×1, ×2, ×5 és ×10 után az 1-től 12-ig tartó tábla 78 különböző feladatából már csak 36 marad megtanulnivalónak. Ezt érdemes hangosan kimondani annak, aki azt hiszi, 144 vár rá.
3. Egyszerre egy tábla
Egy táblát addig érdemes gyakorolni, amíg megy, és csak utána továbblépni. Egy táblán belül a jó út a könnyűtől a nehéz felé vezet:
- Számolás lépésenként, hangosan: 6, 12, 18, 24 … Számolni addig szabad, ameddig szükség van rá.
- A tábla felolvasása hangosan, fentről lefelé, aztán még egyszer, odanézés nélkül.
- Kitöltés sorban, papíron vagy játékban.
- Összekeverés: ugyanazok a feladatok összevissza, hogy az eredmény ne az előzőből jöjjön.
- Keverés a már ismert táblákkal, hogy a régi feladatok frissek maradjanak, amíg az új megszilárdul.
Csak ha egy tábla összekeverve is megy, akkor jön a következő. A szorzótábla oldalain minden tábla így van kibontva, játékkal és nyomtatható lappal.
4. Keveset, de gyakran
Napi tíz perc, a hét legtöbb napján, sokkal többet ér, mint heti egy óra. Az emlékezet úgy épül, hogy egy feladattal éppen akkor találkozunk újra, amikor kezd elhalványulni: holnap, aztán néhány nap múlva, aztán jövő héten. Egy hosszú alkalom egyetlen napon főleg azt ismétli, ami úgyis friss.
Ezért legyenek rövidek az alkalmak, és érdemes abbahagyni, amíg még jó. Néhány gyors játék iskola előtt, egy kinyomtatott tábla a reggelizőasztalnál, néhány feladat a hazafelé úton: minden számít.
5. A rontott feladat hamar visszajön
A rossz válasz a gyakorlás leghasznosabb pillanata, mert pontosan megmutatja, melyik feladaton kell még dolgozni. Nem elég megmondani az eredményt és továbblépni: egy-két másik kérdés után érdemes újra rákérdezni, aztán az alkalom végén is, aztán másnap. Valahányszor jól jön vissza, egy kicsit tovább várhat a következő alkalomig.
Papíron jól bevált egy rövid „nehéz lista” azokkal a feladatokkal, amelyek folyton kicsúsznak, és minden alkalmat ezekkel érdemes kezdeni. A MathPip alkalmazásban a játékok ezt maguktól elvégzik: ami nem sikerült, hamar visszajön, amíg segítség nélkül is jól nem megy.
6. Ismerni a műveletcsaládokat
Minden szorzás egy négytagú családba tartozik: 6 × 8 = 48, 8 × 6 = 48, 48 ÷ 6 = 8 és 48 ÷ 8 = 6. Ha az egész családot tanuljuk egyetlen feladat helyett, felére csökken a megtanulandó szorzások száma, az osztás pedig szinte ingyen jön. A műveletcsaládokról szóló útmutató elmagyarázza, hogyan érdemes gyakorolni őket.
7. Mikor megy igazán egy feladat?
Egy feladat akkor megy, ha az eredmény nagyjából három másodpercen belül megjön, számolás nélkül, bárhogyan kérdezzük. Addig tartsuk távol az órát: az időnyomás egy még új feladatnál a gyakorlást szorongássá változtatja, a szorongás pedig megnehezíti az eredmény megtalálását. A gyorsaság magától jön, amint a feladatok biztosan mennek. Akkor, és csak akkor, jó módszer egy időre menő játék, hogy gyorsabbak legyenek.
8. Legyen barátságos
Senki sem tanul jól, ha butának érzi magát. A rossz válasz információ, nem kudarc; inkább az igyekezetet és a módszert dicsérjük („ügyes, az ötösök segítettek”), mint a gyorsaságot, és vegyük észre hangosan a fejlődést. Egy tábla, amelyben a megtanult feladatok kiszíneződnek, egy matrica egy befejezett tábláért, egy játék, amelyben Pip minden jó válasszal nő egy kicsit: a kis, látható sikerek miatt jó visszatérni.
Egy hét egy táblával
1. nap: kirakni tárgyakból, lépésenként számolni, hangosan felolvasni. 2. nap: kitölteni sorban, aztán egy rövid játék. 3. nap: összekeverve, és a táblához tartozó trükkök. 4. nap: keverve az előző táblákkal; elkezdeni a nehéz listát. 5. nap: egy kinyomtatott lap, aztán újra a nehéz lista. A következő héten: ugyanaz a tábla a többi közé keverve, és kezdődik egy új.
Merre tovább
Kezdje a szorzótáblával, nyomtasson egy lapot vagy feladatlapot, olvassa el a legjobb trükköt minden táblához, vagy játsszon egy kört Pippel.
Vigye haza Pipet
37 játék és kvíz, amely tábláról táblára tanítja a szorzótáblát, iPhone-on és iPaden. Ingyen kipróbálható. Nincs reklám, nincs adatgyűjtés, offline is működik.